2011. augusztus 31., szerda

Lovacska versus Csikó

Újabb régi álmomat teljesítem be, elkezdtem lovagolni. Ez egy pestinek nem olyan könnyű, majdnem minden Pest-közeli lovardáról csupa rosszat hallottam, no meg pénzem se volt, se társaságom.
A újpesti kutyás társaságomnak köszönhetően szert tettem egy megbízható lovarda elérhetőségeire, sőt mi több, még társaságot is szereztem magamnak a művelethez.



Fluffy gazdit rávettük ezáltal, hogy az esése után visszatérjen a lovakhoz és Sheila gazdi is ugyanazon tervet forgatva a fejében, mint én, örömmel csatlakozott. A nagy terv az annyi, hogy ha már 1 év múlva mehetünk tereplovagolni, akkor jöhessenek velünk az ebeink. Úgyhogy a lovaglás kész népünnepély szokott lenni, kutyákkal, családdal, röhögéssel.
Csikót mondjuk nem kellett sokat szoktatni, ő eleve rém nyugodt és nem igazán érdeklődik a lovak iránt, csak megszaglássza és továbbáll. Gondolom agárként a vérében van...
Sheila a skót juhász sokat ugat meg nyüszög, mert ő meg félti a gazdit a lovaktól, nem sok lovacskát látott még eleddig, de leginkább 0-át. Csikó ebből a szempontból forból indul, hisz kiskorában voltunk a kecskeméti Ferkó-tanyán coursingelni, ahol sok paci is volt.
Csikó csak azt nehezményezi, hogy nem jöhet be velem a karámba, mert jönne ám :-)
Nade meséljenek helyettem a képek:
Csibész, akit lovagolunk

Fluffy gazdi épp iszonyúan kiröhög valakit

kedvenc képem: várakozás címmel

kapcsolat

ülve fekszik, állva alszik

na itt akart bejönni hozzám a karámba

itt meg Sheila gazdit lesi kérdőn, hogy ugyanmár miért nem engedik oda hozzám

Csikó és Sheila

ez meg én vagyok a Csibészen

Csikókám rendületlenül vár rám, miközben Fluffy gazdi ismét kiröhög valakit:))

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése