2010. november 27., szombat

Második hó

Soksoksoksok képet csináltam, Csikó egy édi volt. Hivatásos édi.
Először nem értette:



Nagy duzzogva pisilt egyet:

ez az az ominózus csaj-pisi
Aztán szaglászni kezdett

brrr
Gazdi lábnyom...
Belefeledkezve a hóba
láb...

alszom, ne zavarj
Ülő-Whippet
csámpi uraság
ez a nagy ág közben leszakadt a hó súlyától
Whippé bevizsgálja a helyzetet
Elég nagy robajjal szakadt le az ág, Csikó futott egy kört ijedtében. Aztán persze mami (én) "megmentette"...

Ilyen fejet vágott, miután bevizsgálta az ágat és realizálta, hogy majdnem ránk esett
vadászó Csikó
középen a nagy ág...
nézeget

home



benéz
Mostmár menjüüüüünk hazaaaa!
Persze nem bírtam ki és muszáj voltam meghempergetni a kis majmot a hóban:) Csináltam videókat is, majd szerkesztés után jönnek azok is.
Hihetetlenül jó éjjel, egyedül, távol mindenkitől és mindentől sétálni a hóesésben, úgy, hogy csak mi ketten hagyunk nyomot a szűz hóban. Ilyenkor olyan szép minden, még ez a ronda panel-rengeteg is. És a csönd! Kiélesednek a hangok, szinte ordít a csend, a legkisebb zaj is messze visszhangzik...
Imádom az első havat. Mintha nekem esne csak...de mostmár Nekünk :)

Első hó

Whippé úr első hava!!!
Mindjárt leviszem soron kívül a kis majmot, hogy megmutassam neki, mi az a hó...Igyekszem képet is csinálni a kis kompakttal, de nem fűzök hozzá sok reményt-sötét van, kompakt gép, zuhogó hó:)
nade legalább megpróbálom :)

2010. november 26., péntek

Ingó-bingó kocsonya

Ahogy a Csengetett Mylordban Lady Lavander mondaná: ingó-bingó kocsonya a Whippet, amikor felemelt lábbal pipil. Elkezdett jelezni és rápisilni a többi kutya pisijére. Ha fa, bokor vagy oszlop van "útban", akkor vagy kanyarban pisil (rém cuki, begörbül a derekával) vagy mostanában már felemeli a kis lábát. Mivel mindig megdicsérem ilyenkor, egyre többször emelgeti a lábacskáját és akkor olyan kis kocsonyás.
Persze "nagypisihez" még mindig csaj módon leguggol, azaz csak kicsit előre dől, mert még leguggolni is lusta :)



3:25-nél....

2010. november 25., csütörtök

delusion

Egyre nehezebben viselem a csalódásokat és azt hiszem
Ha nem lenne kutyám, már tuti nem akarnék lenni...
De van, így akarok lenni-csakis Őérte.
love

2010. november 14., vasárnap

Hajógyári agártali

Már írtam az agár-fajtamentőkről, azóta megismertem őket. Jelentkeztem hozzájuk önkéntesnek, mert abszolút jó a hozzáállásuk, teljes mértékben osztom a nézeteiket és nagyon szeretnék segíteni a gazdátlan vagy rossz kezekbe került agarakon. Minden hétvégén van közös séta, az utolsó kettőre mi is elmentünk. Elhívtam Gináékat és Rygeléket is, s ők is nagyon jól érezték magukat. A második (mai) séta jobban sikerült, mert a kutyáink oldottabbak voltak, talán mert már volt pár ismerős kutyus a csapatban. Annyira jó látni, hogy agártársaságban mennyire sokkal boldogabbak. Főleg Gina :)
 Egy percre se állt meg, ha megállt, akkor is a fűben hempergett és boldogan vigyorgott folyamatosan. Öröm volt nézni...Judittal, a gazdijával azon röhögtünk, hogy fél percenként elesik, mert a futiban nem szokott nagy íves kanyarokat leírni, mert keskeny, itt viszont kénytelen volt, ha lépést akart tartani a többi whippettel.
Rygel is futkározott, játszott a többi kutyussal, elő se kellett venni a labdát, hogy mozgásra bírja Móni, a gazdija.

Gina a háttérben Rygellel
Whippé meg...ő Whippé ♥

Csikó úr élvezi a napsütést
Csikó és fej nélküli Gina :)
poet
Van még vagy 400 kép a buliról, Irinci csinálta őket, ezúton is köszi neki, nagyon jók lettek! (és remélem nem bánja, hogy pár képét ide raktam, de olyan jók...én meg lusta vagyok fotózni, meg a kis Canonnal utálok is már, a nagy meg nem volt nálam, legközelebb viszem...)
Az esti séta alkalmával meg jött egy kis beagle pórázon, ismerős volt a fejecskéje, hallom Emmának hívja a gazdi...Megkérdeztem, hogy ő a Szent Ferences (ők az agár-fajtamentők, akik ugye nem csak agarakkal foglalkoznak) Emma e és igen, ő az! Itt lakik, ahol mi. Nagyon kedves kis kutyus, finom puha szőrrel :) Remélem gyakran fogunk találkozni vele is!

Szent Ferenc Állatotthon
Agár-fajtamentés

2010. november 12., péntek

Annyira röhögök magamon,

amikor elhatározom, hogy világos hátterű blogot csinálok és lesz belőle egy ilyen:)

Fekszik!

Annyira csodálatos, hogy 3x mutattam meg Csikónak, hogyan kell lefeküdni és ezért jutifalatot kapni, 4. alkalommal már ment...kézjelre.
Okos a kutyám ♥

így fekszik le mindig, hogy az egyik mancsát behúzza maga alá

2010. november 3., szerda

ami az előzőből kimaradt:

Azt elfelejtettem elmesélni, holott elég mókás rész volt, hogy Whippé is belement a Dunába! Leguggoltam a partra és elkezdtem apró fehér kavicsokat dobálni a vízbe. Whippé persze egyből érdeklődött és úgy gondolta, hogyha tegnap se száradt le a lába a patakban, így valószínűleg most sem fog, ezért a kis kavicsok után vetette magát. Nézte a talajt a lába alatt és mivel a víz nagyítóként is funkcionál, ha bizonyos szögben nézed, így azt hitte, hogy a talajon a kavicsok közelebb vannak. Minden további nélkül dugta a kis orrát a vízbe és harapta a vizet és nem értette, hogy miért nem bírja elérni a kavicsokat, amikor látja, hogy ott vannak...:)
Tündéri volt!
Mivel Goyci és Brebó nem jött visszafelé is a parton, hanem elmentek fent megnézegetni a partmenti vellákat elölről is (jah...beültek a cukiba:D) és ezért elvitték a fotómasinát, hogy hátha látnak jót, nem tudtuk lefotózni a pancsoló, vizet harapó Whippét, sem pedig a faleveleket üldöző Banditát:)
Jutika telójában elvileg van olyan fotó, amin egy whippetlábnyom van egy kavicson. Hátha ide linkeli, vagy ilyesmi:) Lééécccii!:)
Ja és KAGYLÓMENTÉS!

2010. november 1., hétfő

Magyarkúti kirándulás

Október 16-ai hétvégén leruccantunk Jutika barátnénkhoz Magyarkútra. Csakis 4-en csajok - egyetemi évfolyamtársak, a híres négyes - Brebó, Goyci, Jutika no és én találkoztunk, mivel már elég rég nem voltunk így együtt. Sok bepótolni valónk volt, ezért ott is aludtunk, hogy ne kelljen a vonatinduláson kattogni.
Juci-lak egy kertes ház, körbevéve erdővel, mezővel, patakkal és sok vaddal :)
Korán mentünk, a vonaton Whippé végig aludt. Kicsit izgultam, hogy mi lesz, ugyanis Jutikának van egy nagy kutyusa meg egy icipici cicusa. A kutyus kedves bájos - de vajon a saját területén, a kertben is az lesz? Whippé szereti a cicákat - nekünk is van itthon, a Nácó - őt nem bántja, már összeszoktak. De vajon a kicsi cicát se fogja akarni megenni majd? (gyönyörű mondat)
Megérkeztünk a házhoz és mint egy álomban: Bandita egy tündér volt Whippével, ő a saját kertjében is egy bájos, kedves kutya, még azt sem bánta, hogy az elveszi a játékait és a kajáját:) Bandita egy fekete labrador keverék és imádnivaló, de tényleg!

A három rosszaság