Nem fogod megérteni ezt a hangulatot,
előre tudom, csak ha összefüggéstelen
képeket rajzolok sebtiben, milyen borzasztó,
csak akkor érted meg, milyen iszonyú.
Ez az én hangulatom, figyelj: előttem
egy mozdulatlan kék tó, képzeld el, olyan
meredten világoskék, hogy megijedsz, és körül
a partján semmi. De mégis: képzelj el
egy szikár fát, kiszáradtat; a víz partjára
gondolj egy agarat, soványat, szárazat, mint
a fa. Füttyentesz, de magad is megijedsz:
a füttyentésedet magad se hallod, s a kutya
nem mozdul, semmi se mozdul. Az ég
tiszta, inkább szürkés árnyalatú, de olyan,
mint egy kiégett, közömbös ember szeme,
a napot ellopta valaki, de azért világos
van, mondhatnám erős, sértő a fény.
Az első hang belülről szólal meg ebben a
csendben, idegen kiállhatatlan hang, csupa
hideg e- és i-betűvel beszél, de nem érted.
Tíz perccel azelőtt még tudtad, hogy mit
akarsz, hová akarsz menni, most meg állsz,
mintha ebben a pillanatban érkeztél
volna valami idegen csillagról. Sírni
nem tudsz, megszorítod a saját kezedet,
aztán egyszerre rájössz, hogy fázol.
Rettenetesen fázol.
Dsida Jenő
Fázol
Egyrészt mert EZ VAN. Másrészt meg, a Költészet Napja volt tegnap.
2012. április 12., csütörtök
2012. április 3., kedd
Rohan
Lett egy ideiglenes kisagaram. 4 hónapos. Ma hajnalban 2:42-kor átment a Szivárvány-hídon. Tudom, ez nem Csikó-blog téma, de muszáj írnom, muszáj kiírnom, mert ez a fájdalom elviselhetetlen.
Két hete került hozzám a kis maki, Ásotthalomról. Egy panelben született nem tudom milyen körülmények között, de oltást azt valószínűleg nem kapott. Ő a tipikus példája a mai magyar hozzáállásnak. Leszül a kutyám és leszarom, hogy mi lesz vele. Eleve magyar agár a panelben nem véletlenül lesz terhes. Nem a kertbe szökött be hozzá egy kan, szóval nem véletlen alom, amivel a felelőtlen "gazdik" szoktak takarózni és ami kijelentés ugyanúgy nem állja meg a helyét, mint a sajnálom ivartalaníttatni a kutyám és hasonló társai.
Rohanka megszületett, nem tudom hány tesója volt, egy biztosan. Befogadta a kutyákat egy tenyésztő, aki a lánya elmondása szerint illegális vadászatra akarta majdan használni. Ezért 4 hónaposan már láncon volt. Igen, a rabsic agarakat így "képzik", ott nincs gyerekkor, ott lánc van. Csak akkor engedik el, ha futnia kell a nyúl után, hisz a rengeteg energia, ami a lemozgatás hiányában keletkezik benne, az gyorsabbá teszi.
(Hozzátartozik az igazsághoz, hogy van olyan ember, aki mást állít, és mivel se erre, se arra nem volt és soha nem is lesz bizonyíték, mindenki döntse el maga, hogy mit gondol. Ő úgy véli, hogy az agarak a rossz kerítés miatt voltak láncon, meg mert tanyán így szokás...)
Rohikára a fajtamentés tehát egy lánc végén talált rá Ásotthalmon, ami volt vagy 1 méter. Oltása egy darab se, hisz a tenyésztő nem szokta oltani a kutyáit. (Ez az info szintén a lánya szájából hangzott el, ki tudja mi az igazság...)
Amikor ez az ember meghalt, akkor riasztotta a rokonság az Agár fajtamentést, hogy húúú, éheznek a kutyák napok óta és azonnal vigyék innen őket. A tenyésztő törzskönyves, jó kutyáit persze már nem találták ott, csak egy angolt a bokor alján egy elhagyatott háznál, akit csak Elítéltnek hívtak, mert megharapta a "gazdit". Rohan a ház elé volt kikötve és egy másik szintén láncon a ház mögött. Ott volt még Rohi egyik tesója is, de őt a rokonság, illetve a bácsi lánya megtartotta.
Elítéltről tudni kell, hogy egyáltalán nem harap, én legalábbis vígan simogattam és ölelgettem, amikor találkoztam vele. A másik agár, Lasszó szintén nagyon kedves.
Tehát őket elhozhatták Henniék, a fajtamentők.
Vasárnap kaphattam meg Rohit egy önkéntes nappal egybekötött örökbefogadó napon. Egész nap vele játszottunk, hihetetlenül édes, mókás, kedves kutya volt, aki vicces pózokban aludt Brigi ölében és csak úgy osztogatta a puszikat mindenkinek.
Ez Rohan előélete, így került hozzám. Henninél kapott egy kombit, de a következőt csak két hét múlva kaphatta, így 0 védettsége volt. Bár mint kiderült, ez mit se számított...
Rohi egyből itthon érezte magát, játszott egész nap, nem rombolt, nem csinált kárt, csak Csikó fiam agyára mászott, meg néha az enyémre, amikor nem bírt leállni benne az örökmozgóka.
Másnap már póráz nélkül sétáltattam, gond nélkül jött, ha hívtam és szót fogadott mindig. Hamar beilleszkedett a mi kis falkánkba, Fluffy, Sheila és Csikó közé. Fluffy egy kicsi fehér kis bolognese, ám közel sem úgy viselkedik, mintha az lenne, és Rohi vele szeretett játszani leginkább. No meg Sheila a skót juhász szőrét ráncigálta mindig veszettül:)
Így éltünk pár nap boldogságban, mígnem Rohi egyszer csak rosszul nem lett. Hányás, hasmenés, levertség.
Azonnal elvittük dokihoz, aki kezelte babéziára, parvóra, minden létező kiskutyabetegségre, ami szóba jöhetett az esetében. Másnapra mintha kicserélték volna, semmi baja nem volt, játszott, evett-ivott, boldog volt megint.
Szombaton Sárvárra mentem Csikóval, majd anyum hívott délután, h baj van. Nem eszik, nem iszik és megint rosszul van. Henni is megnézte, de semmi jelét nem találta rajta parvónak vagy másnak. Betudtuk annak a rosszullétet, hogy hiányoztunk neki Csikóval és összeszakadt kicsit, mert azt hitte elhagytuk. Többé nem is hagytam magára, még Csikót is Brigi és Tündi sétáltatta.
Másnap elkezdett vért üríteni. Nem véres kakit, hanem konkrétan vért.
Persze vasárnap volt...a mi dokink nem rendelt, a fajtamentés dokija meg továbbképzésen volt külföldön.
A Favoritba vittük, ide nem messze, kapott infúziót és mindenféle erősítőt, hányáscsillapítót.
Majd hétfőn ugyanezeket újra az én dokimtól is.
Nem írnám le az egész betegség folyamatát, mert nagyon fájdalmas lenne.
A lényeg, h mindent megkapott, mindenki küldte neki a pozitív energiát, prana nadit, reikit. Én kövekkel vettem körül és az angyalokat kérleltem, hogy segítsenek neki meggyógyulni.
Pici reményre adott okot, hogy magától felkelt és ivott. Befeküdt a tál elé és lassan, megfontoltan kis kortyokban ivott. Majd miután lefeküdt vissza a helyére, ki is hányta szegényke, de úgy gondoltuk egy pici folyadék azért marad benne. Kapott ezüstvizet és elekrolitos folyadékot (olyat, ami az infúzióban van, csak ezt szájon át kapta) ezeket fecskendővel toltam bele a kis szájába.
Telve reménnyel és a gondolattal, h reggelre jobban lesz feküdtem le aludni hulla fáradtan. Majd egyszer csak felkeltem ki tudja miért az éjszaka közepén. Rohi nagyon furcsán vette a levegőt. Megsimogattam.
Majd egy utolsó sípolós lélegzetvétel után nem vett többé levegőt. Ráztam, könyörögtem neki, hogy lélegezzen, nem hagyhat itt így. Még nem. Dolga van, maradnia kell. Még játszania kell, meg sokat enni és szaladgálni. Látnia a világot. Anyukám bulit is ígért neki, ha meggyógyul.
A kis szíve még vadul vert, ám levegőt többé már nem vett. Sokáig morzsolgattam még a kis fülecskéjét...
Vasárnap már eldöntöttem, ha felépül, az én kutyám lesz, senki másé. Főleg, h vasárnap megtudtuk, a tesója, aki ott maradt Ásotthalmon, már meghalt. Henni mondta, h a legfontosabb, h érezze a kis agárka, hogy van értelme élni, hogy szeretem és hogy tartozik valakihez. Hogy ne adja fel és küzdjön. Ezért is gondoltam már rá saját kutyaként. Ha ezt túléli, akkor nem megy innen sehová.
Nem élte túl. Borzalmas volt így látni őt, forrt bennem a düh. A világ összes szaporítója, véletlen almosa elmehet a picsába. Az összes rabsic orvvadásznak innen üzenem, hogy ez már személyes háború és mindent el fogok követni annak érdekében, hogy a bűnüket keményen megtorolják.
Amikor belenézel egy haldokló kiskutya szemébe, ami az utolsó pillanatig élénk volt és tiszta, akkor megérted, hogy érdemes értük küzdeni és kell is. Úgy nézett rám napok óta, mint aki tudja, mi vár rá. Nem félt. Tekintete követett amikor felálltam, amikor nem voltam mellette felemelte a buksiját és nézte, hogy mit csinálok, hol vagyok.
Örülök, hogy megismerhettem ez a csodát, aki Ő volt. És hogy pár napra is, de a GAZDIja lehettem...
Ahogy Adri és Tünde írta, az idők végezetéig várni fog rám a Szivárvány-hídon túl. Most már semmi sem fáj. Nyugodj békében drága kis Rohan, nagyon szerettelek.
Két hete került hozzám a kis maki, Ásotthalomról. Egy panelben született nem tudom milyen körülmények között, de oltást azt valószínűleg nem kapott. Ő a tipikus példája a mai magyar hozzáállásnak. Leszül a kutyám és leszarom, hogy mi lesz vele. Eleve magyar agár a panelben nem véletlenül lesz terhes. Nem a kertbe szökött be hozzá egy kan, szóval nem véletlen alom, amivel a felelőtlen "gazdik" szoktak takarózni és ami kijelentés ugyanúgy nem állja meg a helyét, mint a sajnálom ivartalaníttatni a kutyám és hasonló társai.
Rohanka megszületett, nem tudom hány tesója volt, egy biztosan. Befogadta a kutyákat egy tenyésztő, aki a lánya elmondása szerint illegális vadászatra akarta majdan használni. Ezért 4 hónaposan már láncon volt. Igen, a rabsic agarakat így "képzik", ott nincs gyerekkor, ott lánc van. Csak akkor engedik el, ha futnia kell a nyúl után, hisz a rengeteg energia, ami a lemozgatás hiányában keletkezik benne, az gyorsabbá teszi.
(Hozzátartozik az igazsághoz, hogy van olyan ember, aki mást állít, és mivel se erre, se arra nem volt és soha nem is lesz bizonyíték, mindenki döntse el maga, hogy mit gondol. Ő úgy véli, hogy az agarak a rossz kerítés miatt voltak láncon, meg mert tanyán így szokás...)
Rohikára a fajtamentés tehát egy lánc végén talált rá Ásotthalmon, ami volt vagy 1 méter. Oltása egy darab se, hisz a tenyésztő nem szokta oltani a kutyáit. (Ez az info szintén a lánya szájából hangzott el, ki tudja mi az igazság...)
Amikor ez az ember meghalt, akkor riasztotta a rokonság az Agár fajtamentést, hogy húúú, éheznek a kutyák napok óta és azonnal vigyék innen őket. A tenyésztő törzskönyves, jó kutyáit persze már nem találták ott, csak egy angolt a bokor alján egy elhagyatott háznál, akit csak Elítéltnek hívtak, mert megharapta a "gazdit". Rohan a ház elé volt kikötve és egy másik szintén láncon a ház mögött. Ott volt még Rohi egyik tesója is, de őt a rokonság, illetve a bácsi lánya megtartotta.
Elítéltről tudni kell, hogy egyáltalán nem harap, én legalábbis vígan simogattam és ölelgettem, amikor találkoztam vele. A másik agár, Lasszó szintén nagyon kedves.
Tehát őket elhozhatták Henniék, a fajtamentők.
Vasárnap kaphattam meg Rohit egy önkéntes nappal egybekötött örökbefogadó napon. Egész nap vele játszottunk, hihetetlenül édes, mókás, kedves kutya volt, aki vicces pózokban aludt Brigi ölében és csak úgy osztogatta a puszikat mindenkinek.
Ez Rohan előélete, így került hozzám. Henninél kapott egy kombit, de a következőt csak két hét múlva kaphatta, így 0 védettsége volt. Bár mint kiderült, ez mit se számított...
Rohi egyből itthon érezte magát, játszott egész nap, nem rombolt, nem csinált kárt, csak Csikó fiam agyára mászott, meg néha az enyémre, amikor nem bírt leállni benne az örökmozgóka.
Másnap már póráz nélkül sétáltattam, gond nélkül jött, ha hívtam és szót fogadott mindig. Hamar beilleszkedett a mi kis falkánkba, Fluffy, Sheila és Csikó közé. Fluffy egy kicsi fehér kis bolognese, ám közel sem úgy viselkedik, mintha az lenne, és Rohi vele szeretett játszani leginkább. No meg Sheila a skót juhász szőrét ráncigálta mindig veszettül:)
Így éltünk pár nap boldogságban, mígnem Rohi egyszer csak rosszul nem lett. Hányás, hasmenés, levertség.
Azonnal elvittük dokihoz, aki kezelte babéziára, parvóra, minden létező kiskutyabetegségre, ami szóba jöhetett az esetében. Másnapra mintha kicserélték volna, semmi baja nem volt, játszott, evett-ivott, boldog volt megint.
Szombaton Sárvárra mentem Csikóval, majd anyum hívott délután, h baj van. Nem eszik, nem iszik és megint rosszul van. Henni is megnézte, de semmi jelét nem találta rajta parvónak vagy másnak. Betudtuk annak a rosszullétet, hogy hiányoztunk neki Csikóval és összeszakadt kicsit, mert azt hitte elhagytuk. Többé nem is hagytam magára, még Csikót is Brigi és Tündi sétáltatta.
Másnap elkezdett vért üríteni. Nem véres kakit, hanem konkrétan vért.
Persze vasárnap volt...a mi dokink nem rendelt, a fajtamentés dokija meg továbbképzésen volt külföldön.
A Favoritba vittük, ide nem messze, kapott infúziót és mindenféle erősítőt, hányáscsillapítót.
Majd hétfőn ugyanezeket újra az én dokimtól is.
Nem írnám le az egész betegség folyamatát, mert nagyon fájdalmas lenne.
A lényeg, h mindent megkapott, mindenki küldte neki a pozitív energiát, prana nadit, reikit. Én kövekkel vettem körül és az angyalokat kérleltem, hogy segítsenek neki meggyógyulni.
Pici reményre adott okot, hogy magától felkelt és ivott. Befeküdt a tál elé és lassan, megfontoltan kis kortyokban ivott. Majd miután lefeküdt vissza a helyére, ki is hányta szegényke, de úgy gondoltuk egy pici folyadék azért marad benne. Kapott ezüstvizet és elekrolitos folyadékot (olyat, ami az infúzióban van, csak ezt szájon át kapta) ezeket fecskendővel toltam bele a kis szájába.
Telve reménnyel és a gondolattal, h reggelre jobban lesz feküdtem le aludni hulla fáradtan. Majd egyszer csak felkeltem ki tudja miért az éjszaka közepén. Rohi nagyon furcsán vette a levegőt. Megsimogattam.
Majd egy utolsó sípolós lélegzetvétel után nem vett többé levegőt. Ráztam, könyörögtem neki, hogy lélegezzen, nem hagyhat itt így. Még nem. Dolga van, maradnia kell. Még játszania kell, meg sokat enni és szaladgálni. Látnia a világot. Anyukám bulit is ígért neki, ha meggyógyul.
A kis szíve még vadul vert, ám levegőt többé már nem vett. Sokáig morzsolgattam még a kis fülecskéjét...
Vasárnap már eldöntöttem, ha felépül, az én kutyám lesz, senki másé. Főleg, h vasárnap megtudtuk, a tesója, aki ott maradt Ásotthalmon, már meghalt. Henni mondta, h a legfontosabb, h érezze a kis agárka, hogy van értelme élni, hogy szeretem és hogy tartozik valakihez. Hogy ne adja fel és küzdjön. Ezért is gondoltam már rá saját kutyaként. Ha ezt túléli, akkor nem megy innen sehová.
Nem élte túl. Borzalmas volt így látni őt, forrt bennem a düh. A világ összes szaporítója, véletlen almosa elmehet a picsába. Az összes rabsic orvvadásznak innen üzenem, hogy ez már személyes háború és mindent el fogok követni annak érdekében, hogy a bűnüket keményen megtorolják.
Amikor belenézel egy haldokló kiskutya szemébe, ami az utolsó pillanatig élénk volt és tiszta, akkor megérted, hogy érdemes értük küzdeni és kell is. Úgy nézett rám napok óta, mint aki tudja, mi vár rá. Nem félt. Tekintete követett amikor felálltam, amikor nem voltam mellette felemelte a buksiját és nézte, hogy mit csinálok, hol vagyok.
Örülök, hogy megismerhettem ez a csodát, aki Ő volt. És hogy pár napra is, de a GAZDIja lehettem...
Ahogy Adri és Tünde írta, az idők végezetéig várni fog rám a Szivárvány-hídon túl. Most már semmi sem fáj. Nyugodj békében drága kis Rohan, nagyon szerettelek.
Brigivel:
2012. március 31., szombat
Csikó és a Gyűrűk Ura
Csikó úgy döntött megtanul olvasni...Persze ő egyből a Gyűrűk Urát akarta kiolvasni, mi mást?:)
Elég nehéz olvasmánynak bizonyult...
Elég nehéz olvasmánynak bizonyult...
2012. március 2., péntek
Csikó, mint celeb
Az a megtiszteltetés ért bennünket, hogy Csikó első licenszes versenyén (I. Hagyományteremtő Szent Ferenc Jótékonysági Coursing Kupa) készült fotója bekerült a márciusi "a kutya" magazinba.
A cikket Gyóllai Emese írta, íme:
A cikket Gyóllai Emese írta, íme:
2012. február 23., csütörtök
Csikó első kiállítása - FeHoVa CACIB, Budapest
Most, hogy Csikó belekezdett coursinges karrierjének a kiépítésébe, kénytelenek voltunk vele elmenni egy kiállításra. Én meg voltam győződve, hogy hosszú lesz és unalmas és Csikó is ki fog készülni idegileg, hogy nem rohangálhat szabadon a többi kutyussal. Nem így lett! :)
2012. február 14., kedd
Csikóm 2 éves lett!
Szülinapi bulit rendeztünk Csikónak Sheilával, Fluffy boy-jal és az ideiglenesen Tündiéknél lévő gazdiraváró Merlinnel. Májtortát szolgáltunk fel ezen esemény alkalmából, íme néhány kép a fergeteg partyról:
a kutyasereg nyuszikkal a háttérben
2012. február 1., szerda
Coursing edzés
A hétvégén lementünk Kecskemétre edzeni, meg konzultálni Emesével, mert ebben az évben kvalifikálni szeretném Csikó urat a coursing EB-re, ami itt lesz Magyarországon.
Megbeszéltük, hogy elviszem egy kiállításra gyorsan, amíg még ivaros, így futhat a CACL címért is. Az edzés jól ment, Bácskai Kati (Tiszaparti kennel) szerint még a gyorsaságán kéne húzni, de minden más teljesen ígéretes.
Megbeszéltük, hogy elviszem egy kiállításra gyorsan, amíg még ivaros, így futhat a CACL címért is. Az edzés jól ment, Bácskai Kati (Tiszaparti kennel) szerint még a gyorsaságán kéne húzni, de minden más teljesen ígéretes.
2012. január 25., szerda
Bandázás az agárhaverokkal
Vasárnap szokásos agár-fajtamentős séta volt a Hajógyárin, Reni csinált egy csudálatos videót az eseményről, íme:
2012. január 20., péntek
Angyal-kutyák
Néhány kutya nem egyszerű kutya. Ők az angyal-kutyák...Köztünk élnek. Laczkovics László nagyon jól megfogalmazta milyenek is ezek az agarak ööö, kutyák:
2012. január 15., vasárnap
Kaját rendeltünk
Csikó egyből a futárra veti magát mindig, túrja ki a szatyrot a kezéből, úgy örül neki, mintha ismerné.
Persze, mert kajaszaga van és kaját hoz...szerintem minimum azt hiszi személyesen Isten járult a színünk elé, hogy etessen minket:)
Persze, mert kajaszaga van és kaját hoz...szerintem minimum azt hiszi személyesen Isten járult a színünk elé, hogy etessen minket:)
2012. január 12., csütörtök
Szavak, mondatok...
Az agarak okosabbak, mint ahogy azt első blikkre gondolnánk. Az emberek hajlamosak agyatlan futógépnek titulálni őket és aztán nem győznek meglepődni, ha találkoznak eggyel élőben.
2011. szeptember 2., péntek
2011. augusztus 31., szerda
Lovacska versus Csikó
Újabb régi álmomat teljesítem be, elkezdtem lovagolni. Ez egy pestinek nem olyan könnyű, majdnem minden Pest-közeli lovardáról csupa rosszat hallottam, no meg pénzem se volt, se társaságom.
A újpesti kutyás társaságomnak köszönhetően szert tettem egy megbízható lovarda elérhetőségeire, sőt mi több, még társaságot is szereztem magamnak a művelethez.
A újpesti kutyás társaságomnak köszönhetően szert tettem egy megbízható lovarda elérhetőségeire, sőt mi több, még társaságot is szereztem magamnak a művelethez.
2011. augusztus 29., hétfő
2011. augusztus 5., péntek
Kutyahoroszkóp?
Nem nagyon hiszek az ilyesmiben, vagyis ez így nem teljesen igaz. Ha a pontos születési dátuma alapján kielemzik és az smakkol, akkor elhiszem:)
Ezt a kutyahoroszkópot a noiportal.hu-n találtam, vicces, de igaz Whippóra:
 |
| Desztler Rita fotója rólunk |
Ezt a kutyahoroszkópot a noiportal.hu-n találtam, vicces, de igaz Whippóra:
2011. július 24., vasárnap
Alliteráció: Havas whippet videó
1000 éve nem írtam, valami mindig közbejön, na meg lusta is vagyok eléggé. :)
Ezt most dobtam össze, röpke 10 perc alatt, Windows Live Movie Maker-rel, nem volt nehéz, de tényleg.
Lehet egyszercsak majd nem lesz alatta zene, mert az EMI tesz érte, de egyelőre van, szóval mindenki gyorsan nézze:)
zene: 30 seconds to mars - oblivion
van közben egy ilyen: http://www.bloki.hu/_video-verseny/577 -videó verseny a blöki.hu-n, szavazzatok Whippóra:)
Ezt most dobtam össze, röpke 10 perc alatt, Windows Live Movie Maker-rel, nem volt nehéz, de tényleg.
Lehet egyszercsak majd nem lesz alatta zene, mert az EMI tesz érte, de egyelőre van, szóval mindenki gyorsan nézze:)
zene: 30 seconds to mars - oblivion
van közben egy ilyen: http://www.bloki.hu/_video-verseny/577 -videó verseny a blöki.hu-n, szavazzatok Whippóra:)
2011. május 21., szombat
Margitszigeti móka
Hazajött pár napra Barcelonából drága Tibész barátnőm és mivel ő a Whippé keresztanyuja, egyből láthatásért folyamodott.
Ki is mentünk a szigetre labdázni kicsit:
Ki is mentünk a szigetre labdázni kicsit:
 |
| boldog Whippé |
2011. április 11., hétfő
A költészet napja alkalmából
József Attila
A KUTYA
Oly lompos volt és lucskos,
A szőre sárga láng,
Éhségtől karcsú,
Vágytól girhes,
Szomorú derekáról
Messze lobogott
A hűvös éji szél.
Futott, könyörgött.
Tömött, sóhajtó templomok
Laktak a szemében
S kenyérhéját, miegymást
Keresgélt.
A szőre sárga láng,
Éhségtől karcsú,
Vágytól girhes,
Szomorú derekáról
Messze lobogott
A hűvös éji szél.
Futott, könyörgött.
Tömött, sóhajtó templomok
Laktak a szemében
S kenyérhéját, miegymást
Keresgélt.
Úgy megsajnáltam, mintha
Belőlem szaladt volna
Elő szegény kutya.
S a világból nyüvötten
Ekkor mindent láttam ott.
Belőlem szaladt volna
Elő szegény kutya.
S a világból nyüvötten
Ekkor mindent láttam ott.
Lefekszünk, mert így kell,
Mert lefektet az este
S elalszunk, mert elaltat
Végül a nyomorúság.
De elalvás előtt még,
Feküdvén, mint a város,
Fáradtság, tisztaság
Hűs boltja alatt némán,
Egyszer csak előbúvik
Nappali rejtekéből,
Belőlünk,
Az az oly-igen éhes,
Lompos, lucskos kutya
És Istenhulladékot,
Istendarabkákat
Keresgél.
Mert lefektet az este
S elalszunk, mert elaltat
Végül a nyomorúság.
De elalvás előtt még,
Feküdvén, mint a város,
Fáradtság, tisztaság
Hűs boltja alatt némán,
Egyszer csak előbúvik
Nappali rejtekéből,
Belőlünk,
Az az oly-igen éhes,
Lompos, lucskos kutya
És Istenhulladékot,
Istendarabkákat
Keresgél.
2011. március 30., szerda
Whippet könyv
Mi az a Whippet könyv? Ez:
Nagywhiptől kaptam Karácsonyra...Egy igazi könyv, ami Whippetről (Csikó) szól. Életem egyik legszebb ajándéka, hisz személyes, csodaszép és nagyon igényesen kidolgozott és nem utolsó sorban whippetes.:) Nagyon meglepődtem, amikor megkaptam, nem számítottam rá egyáltalán, egy laptop táskába volt rejtve. A táskáról tudtam, de a könyvről nem...mondanom se kell, hogy fél óráig csak tátogtam felette és simogattam a lapokat.
Nagywhiptől kaptam Karácsonyra...Egy igazi könyv, ami Whippetről (Csikó) szól. Életem egyik legszebb ajándéka, hisz személyes, csodaszép és nagyon igényesen kidolgozott és nem utolsó sorban whippetes.:) Nagyon meglepődtem, amikor megkaptam, nem számítottam rá egyáltalán, egy laptop táskába volt rejtve. A táskáról tudtam, de a könyvről nem...mondanom se kell, hogy fél óráig csak tátogtam felette és simogattam a lapokat.
2011. március 19., szombat
Évadnyitó Coursing Kecskeméten az Agár-fajtamentőkkel!
Március 12-én a HAK (Hungária Agárklub) rendezésében indult be a 2011-es coursing évad, ahová meghívták a Szent Ferenc Alapítvány Agár-fajtamentő részlegét is, és mivel indítottak licensz nélküli versenyt is, így indulhatott a sok mentett agár is, sőt BÁRMILYEN fajtájú kutyus.
Hajnalban jöttek értem és Csikóért egy 9 személyes kisbusszal, majd mentünk a további utasokért, hogy 9-re leérjünk a verseny kezdetére. Városligetnél beszállt Gida és gazdija, majd Dió és 3 kísérője. Aztán Mona és gazdija majd Álmos az angol agár a gazdijával. És persze alaputas volt Szveta, azaz Szvetlana, az orosz-magyar lurcher. Csikónak végig ömlött a nyála, tisztára ki volt kelve magából, hogy fel mertem ébreszteni hajnal 5-kor és nagyon rosszul bírta a kocsikázást, de végül szerencsére nem hányt. Viszont egy 100as csomag zsepit elhasználtam, hogy ne nyálazza össze a kölcsönbuszt...
 |
| próbafutam |
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)