Cate Whippettyei: Coursingek

Azt hiszem nem kell bemutatnom a coursinget, mint sportot, szerencsére egyre népszerűbb. Bármely kutyafajtának tökéletes lehet, ha van benne egy icipici hajtóösztön is. Ha hiszitek, ha nem, futott már bolognese is, de tacsi, collie, bull, beagle, különböző cuki keverék kutyák is. Nem csak fizikailag fárasztja le őket ez a sportféle, hanem agyilag is, mert figyelni kell, gondolkodni, lassítani-gyorsítani, kanyarogni, beosztani az energiát, stb. Nem csak az agarak sportja, de tény, hogy hozzájuk áll a legközelebb.

Fotó: Anna Chili

Idén nem akartunk versenyezni egyáltalán, mert nem akarok kimenni az EB-re, főleg, hogy Csikó méretei miatt nem is mehetnék. Olika meg túl pici, hogy bármi esélye is lenne valaha bármire, tehát nem is edzünk komolyabban (néha eljönnek velem futni 3-4 km-t, de sajnos ezek az alkalmak túl ritkák ahhoz, hogy bármit is érjenek), labdázunk és frizbizünk (nem a kanapéról veszem le őket azért), de semmi tudatosság. Viszont az Évadnyitón összejött külön a kanokból a 6 nevező, tehát külön versenyben indulhattak a CACL címért.
A 2. versenyen szintén, szóval mindkettőben indultak mindketten, semmi nem lett abból, amit elhatároztam, hogy csak elviszem őket hobbi szinten futkározni. Az a baj, hogy annyira szeretnek coursingezni, hogy nincs szívem távol maradni és csak 1 db edzőkört futtatni velük. Csikó pl konkrétan tudja, hogy verseny van, ami kettő körből áll, ha nem futhat másodikat, ő meg van zavarodva. A pálya meg nekünk azért nem lesz soha opció, mert egyikőjük sem talál benne kihívást. (és totál igazuk van...) Csikó elindul a boxból, de 50 méter után visszafordul, mert nem érti miért nem kanyarodik a nyúl. Olika detto ugyanezt csinálja.

Mivel már gyakorlatilag semmire sem emlékszem a versenyekből, ezért csak leírom a bírókat és a helyezéseket és mindezt sok-sok képpel megfejelem. Ennyi.

Évadnyitó: 6 indulóból Csikó 1. helyezett lett, CACL címet is kapott mellé. Olika 5. lett, ennek ellenére ugyanolyan büszke vagyok rá, mint Csikóra, hisz Armageddonnal együtt futott, aki legalább 3x akkora, mint ő, még Csikónál is nagyobb pályakutya. Ám ő tartotta az iramot, nem maradt le, végig együtt mentek, pedig én számítottam egy fél pályányi különbségre :)
Bírók: Bali Orsolya és Tesics György
Fotók: (A fotókat köszönöm szépen Lac Skrachnak, Anna Chilinek és a dog-foto.com-nak.)

Fotó: Lac Skrach

Csikó rombol

Fotó: Lac Skrach

A 2. verseny (április 5-6) egy szépség-teljesítmény hétvége (CACIL - ami azt jelenti, hogy nemzetközi) volt belga bírókkal. Szombaton írnok voltam a kiállításon, de leszögezném, csak és kizárólag Emese kedveért és semmi és senki másért. A belgák jófejek voltak, szerencsére nem volt érhetetlen akcentusuk, így a német és az angol bírálatot is le bírtam fordítani úgy ahogy. A franciájukat sajnos nem értettem, csak pár szót. Gyorsan is beszéltek, fura kiejtéssel és amúgy sem tudok franciául.
Kiállításon a kutyáim nem vettek részt, de a másnapi coursingen igen. Helyezésük a 7 indulóból: Csikó 5., Olika az utolsó. :)
A bírók ők voltak: Louis Dehaes (B) Dominique Delabelle (B) -valami egészen furcsa értékrendjük volt, az a kutya kapott több pontot, amelyik kerített, de nem mindig. Megnéztem pl Hun Lady futamát, ilyen jól még nem láttam futni, de csak az 5. lett, holott én az első 3-ba vártam volna és mindenki más is, aki látta futni (még mielőtt valaki megszólna, semmi közöm Hun Ladyékhez, se nem mentett, se nem a legjobb barátaim, szóval...). A belgáktól én pontosságot és következetességet vártam volna, ám ezeknek híján voltak. De ez egy ilyen sport, totál szubjektív, minden bíró mást lát, ez van, szerencsére nem a fröccsöntött kupára hajtok, tenyésztő sem vagyok szóval maga helyezés sosem érdekel, a lényeg, hogy a pipik jól szórakozzanak. Annak örülök, hogy Mex a 2. lett, bár sajnos a futamait nem láttam, mert akkor kellett melegíteni az enyémeket, megnéztem volna mennyit fejlődött, mióta nem láttam versenyezni.
Erről a versenyről csak Csikóról van kép, vagy valamiről lemaradtam.