2011. március 19., szombat

Évadnyitó Coursing Kecskeméten az Agár-fajtamentőkkel!

Március 12-én a HAK (Hungária Agárklub) rendezésében indult be a 2011-es coursing évad, ahová meghívták a Szent Ferenc Alapítvány Agár-fajtamentő részlegét is, és mivel indítottak licensz nélküli versenyt is, így indulhatott a sok mentett agár is, sőt BÁRMILYEN fajtájú kutyus.
Hajnalban jöttek értem és Csikóért egy 9 személyes kisbusszal, majd mentünk a további utasokért, hogy 9-re leérjünk a verseny kezdetére. Városligetnél beszállt Gida és gazdija, majd Dió és 3 kísérője. Aztán Mona és gazdija majd Álmos az angol agár a gazdijával. És persze alaputas volt Szveta, azaz Szvetlana, az orosz-magyar lurcher. Csikónak végig ömlött a nyála, tisztára ki volt kelve magából, hogy fel mertem ébreszteni hajnal 5-kor és nagyon rosszul bírta a kocsikázást, de végül szerencsére nem hányt. Viszont egy 100as csomag zsepit elhasználtam, hogy ne nyálazza össze a kölcsönbuszt...
próbafutam

A verseny a Ferkó Tanyán volt megrendezve-csodálatos környezetben: voltak lovak (sok), póni a gyerekeknek, mangalica a turistáknak, villanypásztor Csikó orrának, ludak, kacsák, pumi, puli, stb. Hamar berendezték a pályát, a mi sofőrünk húzta vissza mindig a "nyulat" a kis mopeddel, így igazából nem tudtunk elkésni :) Elmentünk sétálni gyorsan, hogy kicsit kimozgassuk az ebeket, közben megérkeztek Henniék és Ritáék is.
Reggelire volt tea (igazi menzatea, isteni volt, egyhuzamban megittam vagy 1 liternyit), zsíroskenyér (ami ugye engem nem igazán bírt érdekelni-Monát annál inkább), meg meleg kakaó, amiből szintén behúztam két pohárnyit, még azelőtt, hogy az egyik kutya fejét úgy húzták ki belőle :D Bár engem az sem zavart volna...
Közben lezajlottak a nevezések, indultak a próbahúzások. Csikó meg én ismerkedtünk az ismeretlennel. Nem sok sikerrel, ugyanis Whippó háttal a pályának ült méla unalommal az arcán.
itt véletlenül figyelt...
Viszont a társaság! Nem erre számítottam...mindenki kedves volt, érdeklődő és ami a megdöbbentő, tudták, hogy ki vagyok! Meg Csikót is ismerték...Anita (Héli és Kitti gazdija) elárulta, hogy valószínűleg minden whippet-es olvassa a blogomat, mivel nincs túl sok whippet blog a hazai szcénában plusz mindenki ismer mindenkit. De nagyon jó érzés volt, hogy ilyen sokan olvasnak és ismernek...
Nem volt olyan, hogy unatkozva állok és senki nem szól hozzám, hanem bárkihez oda lehetett menni beszélgetni, érdeklődni, kutyát dögönyözni és mindenki széles mosollyal köszönt mindenkinek.
Szorgalmasan fotóztam a mentett agarakat, ahogy futnak, közben treníroztam Csikót, hogy mutasson már egy kis érdeklődést, de csak Szamika iránt tanúsított érdeklődést... Ő a kis szerelme...persze Szamóca nem érdeklődött, csak sírt a nyuszi után veszettül (Szamó aznap sikeresen lefutotta a licenszét, ezúton is gratula neki). 
Dió és Mázli
Aztán kiderült, hogy Henni intézett Csikónak futást ajiba még ebéd előtt. Az úgynevezett babafutamokon Szveta is futott, meg Mona (akinek volt rendes futama is, ám félúton visszafordult és a zsíroskenyerek felé vette az irányt:D) és még pár kicsi, pl TD meg Füge. Előtte Henni elküldött minket "pecázni" Verával. Pecázás: a műnyúlra (ami elvileg ilyen felhasogatott tápos zacsi vagy ilyesmi és benne van kikészített nyusziszőr) még rá volt kötve egy nagyobb nyusziszőr, amit a Csikó orra alá dugtam, csikiztem vele, próbáltam rávenni, hogy érdeklődjön, majd elhúztuk előtte egy bot segítségével, amire rá volt kötve a cucc, de Whippót a közeli kocsiban lévő Szamikán kívül semmi nem érdekelte. A nyúlszőrre rá se harapott, megszagolta, megvonta a vállát és inkább elment mangalicanézőbe. Egyszer csak hallom, hogy visít, mint akit ölnek, persze, hogy elkapta a villanypásztor. Sajnos sikerült kiröhögnöm szegénykét, de olyan cuki volt...megpuszilgattam gyorsan a megpörkölődött nózit, hogy ne fájjon neki annyira :)
Megmutattam neki a lovakat is, ment is szagolni, de aztán megmozdultam a háta mögött (támaszlábat cseréltem) és ettől ő úgy megijedt, hogy aztán már a pónihoz se tudtam odarángatni...
Főúri pózban pihent, amíg én fotóztam
Lementünk félpályáig, hogy a fele pályát fussa csak le, a hosszú egyenes szakaszon induljon, hogy leessen neki, hogy mi a helyzet. Gondoltuk majd Monával együtt elindul...Előttünk Szveta futott egy szépet! 7 hónapos még csak, de nagyon tudta, hogy hogyan kell a nyuszi után futni. Csikó hozta a papírformát, elindult a nyúl után, aztán 3 méter után megállt és visszanézett rám, hogy most akkor mi van? Mona meg szépen végigfutotta a felet ügyesen. Ott volt Enzo tesója is-nagyon fura, de megismertem, hasonlított Enzóra, rákérdeztem és tényleg tesó volt!
Utána mentünk ebédelni, Henni intézett vega kaját nekünk, örök hála érte, finom volt...a nem vega kaját kérők meg sajnálták, hogy nem vegát kértek:)
Ebéd után megismertük Tegár Csókát és Országjáró Milut. Persze Csikó egyből szerelembe esett és Pannát(Csóka) mindenáron meg akarta hódítani, pedig megfenyegettem, hogy elmondom Szaminak az affért, de nem hatotta meg.
Írtam, hogy bármilyen fajtájú kutyus indulhatott és indult is! A legmeglepőbb egy tacsi volt, Bátor, aki végigfutotta a pályát(!!!) és nagyon ügyes volt! Volt rhodéziai richback, amstaff, bedlington, foxi (raptor), uszkár, a többire nem emlékszem...
Utána volt tombola, a befolyt összeg a Szent Ferenc Agármentőinek ment, így gyorsan vettünk párat, amivel nyertünk 1 pár csizmát Whippónak:) Nagyon csini! 
Utána volt eredményhirdetés, de addigra már mindenki nyűgös volt - úgy értem a kutyák...Csikó az ölemben aludt betakarva például, a többiek a kocsiban ejtőztek.
Dióka
Nagyon szép üvegplakettet nyertek a nyertesek. Sajnos elfelejtettem lefotózni :( De annak a grafikusnak a rajzai voltak rajtuk, akié a Whippet Könyvben is, amit Nagywhiptől kaptam Karácsonyra.
Ami a lényeg: Henni Nalája, aki mentett agár, érte el a legmagasabb pontszámot, így ő lett az abszolút győztese az évadnyitó coursingnek.
Nalabomba
Hazafelé Csikó úgy aludt az ölemben végig, mint a tej, jól kifáradt, pedig nem is futott:) Henni másnap írta is, hogy Csikó olyan állatvédő, mint a gazdája, még a műnyulat se bántja. Milyen igaz...:) De nem bánom, sőt örülök, így el tud velem jönni bárhová és nem kell a kocsiban rostokolnia, amíg én fotózok.
Nagyon jó élmény volt ez, a mentett agarak jól futottak nagyon, helyezést is elértek és jól érezték magukat nagyon, ahogy mi is, Csikó csajozott, én tapasztalatot gyűjtöttem a fotózás terén, legközelebb jobban fog menni már...Köszönjük az Agármentőknek a lehetőséget, meg a fuvart Timinek és Ricsinek. :)


1 megjegyzés: