2010. november 27., szombat

Második hó

Soksoksoksok képet csináltam, Csikó egy édi volt. Hivatásos édi.
Először nem értette:



Nagy duzzogva pisilt egyet:

ez az az ominózus csaj-pisi
Aztán szaglászni kezdett

brrr
Gazdi lábnyom...
Belefeledkezve a hóba
láb...

alszom, ne zavarj
Ülő-Whippet
csámpi uraság
ez a nagy ág közben leszakadt a hó súlyától
Whippé bevizsgálja a helyzetet
Elég nagy robajjal szakadt le az ág, Csikó futott egy kört ijedtében. Aztán persze mami (én) "megmentette"...

Ilyen fejet vágott, miután bevizsgálta az ágat és realizálta, hogy majdnem ránk esett
vadászó Csikó
középen a nagy ág...
nézeget

home



benéz
Mostmár menjüüüüünk hazaaaa!
Persze nem bírtam ki és muszáj voltam meghempergetni a kis majmot a hóban:) Csináltam videókat is, majd szerkesztés után jönnek azok is.
Hihetetlenül jó éjjel, egyedül, távol mindenkitől és mindentől sétálni a hóesésben, úgy, hogy csak mi ketten hagyunk nyomot a szűz hóban. Ilyenkor olyan szép minden, még ez a ronda panel-rengeteg is. És a csönd! Kiélesednek a hangok, szinte ordít a csend, a legkisebb zaj is messze visszhangzik...
Imádom az első havat. Mintha nekem esne csak...de mostmár Nekünk :)

Első hó

Whippé úr első hava!!!
Mindjárt leviszem soron kívül a kis majmot, hogy megmutassam neki, mi az a hó...Igyekszem képet is csinálni a kis kompakttal, de nem fűzök hozzá sok reményt-sötét van, kompakt gép, zuhogó hó:)
nade legalább megpróbálom :)

2010. november 26., péntek

Ingó-bingó kocsonya

Ahogy a Csengetett Mylordban Lady Lavander mondaná: ingó-bingó kocsonya a Whippet, amikor felemelt lábbal pipil. Elkezdett jelezni és rápisilni a többi kutya pisijére. Ha fa, bokor vagy oszlop van "útban", akkor vagy kanyarban pisil (rém cuki, begörbül a derekával) vagy mostanában már felemeli a kis lábát. Mivel mindig megdicsérem ilyenkor, egyre többször emelgeti a lábacskáját és akkor olyan kis kocsonyás.
Persze "nagypisihez" még mindig csaj módon leguggol, azaz csak kicsit előre dől, mert még leguggolni is lusta :)



3:25-nél....

2010. november 25., csütörtök

delusion

Egyre nehezebben viselem a csalódásokat és azt hiszem
Ha nem lenne kutyám, már tuti nem akarnék lenni...
De van, így akarok lenni-csakis Őérte.
love

2010. november 14., vasárnap

Hajógyári agártali

Már írtam az agár-fajtamentőkről, azóta megismertem őket. Jelentkeztem hozzájuk önkéntesnek, mert abszolút jó a hozzáállásuk, teljes mértékben osztom a nézeteiket és nagyon szeretnék segíteni a gazdátlan vagy rossz kezekbe került agarakon. Minden hétvégén van közös séta, az utolsó kettőre mi is elmentünk. Elhívtam Gináékat és Rygeléket is, s ők is nagyon jól érezték magukat. A második (mai) séta jobban sikerült, mert a kutyáink oldottabbak voltak, talán mert már volt pár ismerős kutyus a csapatban. Annyira jó látni, hogy agártársaságban mennyire sokkal boldogabbak. Főleg Gina :)
 Egy percre se állt meg, ha megállt, akkor is a fűben hempergett és boldogan vigyorgott folyamatosan. Öröm volt nézni...Judittal, a gazdijával azon röhögtünk, hogy fél percenként elesik, mert a futiban nem szokott nagy íves kanyarokat leírni, mert keskeny, itt viszont kénytelen volt, ha lépést akart tartani a többi whippettel.
Rygel is futkározott, játszott a többi kutyussal, elő se kellett venni a labdát, hogy mozgásra bírja Móni, a gazdija.

Gina a háttérben Rygellel
Whippé meg...ő Whippé ♥

Csikó úr élvezi a napsütést
Csikó és fej nélküli Gina :)
poet
Van még vagy 400 kép a buliról, Irinci csinálta őket, ezúton is köszi neki, nagyon jók lettek! (és remélem nem bánja, hogy pár képét ide raktam, de olyan jók...én meg lusta vagyok fotózni, meg a kis Canonnal utálok is már, a nagy meg nem volt nálam, legközelebb viszem...)
Az esti séta alkalmával meg jött egy kis beagle pórázon, ismerős volt a fejecskéje, hallom Emmának hívja a gazdi...Megkérdeztem, hogy ő a Szent Ferences (ők az agár-fajtamentők, akik ugye nem csak agarakkal foglalkoznak) Emma e és igen, ő az! Itt lakik, ahol mi. Nagyon kedves kis kutyus, finom puha szőrrel :) Remélem gyakran fogunk találkozni vele is!

Szent Ferenc Állatotthon
Agár-fajtamentés

2010. november 12., péntek

Annyira röhögök magamon,

amikor elhatározom, hogy világos hátterű blogot csinálok és lesz belőle egy ilyen:)

Fekszik!

Annyira csodálatos, hogy 3x mutattam meg Csikónak, hogyan kell lefeküdni és ezért jutifalatot kapni, 4. alkalommal már ment...kézjelre.
Okos a kutyám ♥

így fekszik le mindig, hogy az egyik mancsát behúzza maga alá

2010. november 3., szerda

ami az előzőből kimaradt:

Azt elfelejtettem elmesélni, holott elég mókás rész volt, hogy Whippé is belement a Dunába! Leguggoltam a partra és elkezdtem apró fehér kavicsokat dobálni a vízbe. Whippé persze egyből érdeklődött és úgy gondolta, hogyha tegnap se száradt le a lába a patakban, így valószínűleg most sem fog, ezért a kis kavicsok után vetette magát. Nézte a talajt a lába alatt és mivel a víz nagyítóként is funkcionál, ha bizonyos szögben nézed, így azt hitte, hogy a talajon a kavicsok közelebb vannak. Minden további nélkül dugta a kis orrát a vízbe és harapta a vizet és nem értette, hogy miért nem bírja elérni a kavicsokat, amikor látja, hogy ott vannak...:)
Tündéri volt!
Mivel Goyci és Brebó nem jött visszafelé is a parton, hanem elmentek fent megnézegetni a partmenti vellákat elölről is (jah...beültek a cukiba:D) és ezért elvitték a fotómasinát, hogy hátha látnak jót, nem tudtuk lefotózni a pancsoló, vizet harapó Whippét, sem pedig a faleveleket üldöző Banditát:)
Jutika telójában elvileg van olyan fotó, amin egy whippetlábnyom van egy kavicson. Hátha ide linkeli, vagy ilyesmi:) Lééécccii!:)
Ja és KAGYLÓMENTÉS!

2010. november 1., hétfő

Magyarkúti kirándulás

Október 16-ai hétvégén leruccantunk Jutika barátnénkhoz Magyarkútra. Csakis 4-en csajok - egyetemi évfolyamtársak, a híres négyes - Brebó, Goyci, Jutika no és én találkoztunk, mivel már elég rég nem voltunk így együtt. Sok bepótolni valónk volt, ezért ott is aludtunk, hogy ne kelljen a vonatinduláson kattogni.
Juci-lak egy kertes ház, körbevéve erdővel, mezővel, patakkal és sok vaddal :)
Korán mentünk, a vonaton Whippé végig aludt. Kicsit izgultam, hogy mi lesz, ugyanis Jutikának van egy nagy kutyusa meg egy icipici cicusa. A kutyus kedves bájos - de vajon a saját területén, a kertben is az lesz? Whippé szereti a cicákat - nekünk is van itthon, a Nácó - őt nem bántja, már összeszoktak. De vajon a kicsi cicát se fogja akarni megenni majd? (gyönyörű mondat)
Megérkeztünk a házhoz és mint egy álomban: Bandita egy tündér volt Whippével, ő a saját kertjében is egy bájos, kedves kutya, még azt sem bánta, hogy az elveszi a játékait és a kajáját:) Bandita egy fekete labrador keverék és imádnivaló, de tényleg!

A három rosszaság

2010. október 15., péntek

8 hónapos Whippet

Bizony, bizony, 8 hónapos lett Csikó úr. Még mindig nem hiszem el, hogy ez a tünemény, ez az örömgolyó, ez a tömény szeretetcsomó az ÉN életem része! Béna vagy nem béna, de még mindig könny szökik néha a szemembe, ha arra gondolok, hogy ő itt van velem! És mennyire baromira szeretem...

Öregszik...már csak szemüvegben tudja elolvasni a Times-t...:)

a kis dobermann...

Köszönöm Őt a tenyésztőinknek, Anikónak és Miklósnak! Sok puszi a tesóknak :*

2010. október 6., szerda

54 centi

a kutya marmagassága...
Hogy mértem? Falhoz szorítottam, a fejét felemeltem, hátsó láb hátra. A marjánál bejelöltem a falat és mérőbottal lemértem. 54 centimétert mértem :)
Kicsi póniló a lelkem ♥

Bár a whippet standard 47-51 cm-t ír, gondolom ezt vagy nem veszik komolyan, vagy azóta változott. Vagy nemtom mi van, ha valaki tudja, ossza meg velem, köszi. Bár annyira nem érdekel, nem szándékozom kiállításra vinni, se versenyeztetni. :)
Azt olvastam még régebben - gőzöm sincs mikor és hol - hogy az amerikai vonal magasabb, pónilovasabb, mint az angol(?). Utánanézek, jó?

2010. szeptember 30., csütörtök

Lógó nyelvű Cartoon-Whippet




Fotók by Nagywhip

Whippé félig aludt, de legalábbis nagyon fáradt volt, tette-vette magát a kanapén. Kicsit nyitva volt a szája és kilógott a nyelve. Nagywhip meg fogta és kihúzta, Csikó meg hagyta. És így is maradt hosszú percekig, mert először képtelenek voltunk mást csinálni, mint ordítva visongva röhögni. És csak miután kiörömködtük magunkat, vettük elő a kamerát és kezdte Nagywhip fotózni Whít. Az összes képen úgy néz ki, mint valami rajzfilmfigura...

2010. szeptember 24., péntek

Egy régi sztori Csikóról

Ez a kedvenc sztorim a Whippetről, nagyon jellemző rá és abszolút leírja a beállítottságát. Körülbelül 4 hónapos volt, amikor rengeteg szúnyog jött be esténként a lakásba, ezért a hálóba rendszeresítettünk egy elektromos szúnyogírtót, amibe be kell dugni egy büdös zöld betétet.
Whippét annyira érdekelte, hogy amikor kihúztuk a konnektorból, egyből ráugrott... Persze rászóltunk, így hagyta. 1 másodpercig :)
Kitaláltuk, hogy hagyjuk ott, hogy megneveljük, hogy hiába van ott a földön, mint szabad préda, nem szabad elvinnie, rágnia, stb. Mi Nagywhippel elkezdtünk filmet nézni a hálóban, de a látómezőnk szélén ott volt a riasztó. Amikor Whip megpróbálta elvinni, rászóltam, utánacaplattam, elvettem tőle és odaadtam a csontját, hogy azt rágja.
Kábé 4x játszottuk ezt el. Aztán láttuk, hogy bejön a hálóba, valami koppan és ő kimegy. Fél szemmel láttuk, hogy a riasztó a helyén, így nem foglalkoztunk vele.
Pár perccel később kimentem teáért hát mit látok? Csikókám fekszik a nappaliban és rágja a szúnyogriasztót...
Az történt, hogy miután én mindig a rágócsontját adtam a szúnyogriasztóért cserébe, azt gondolta, hogy ez visszafelé is működik. Bejött a hálóba, amíg mi filmet néztünk, a koppanás a csont hangja volt, ahogy letette a padlóra és helyette kivitte a riasztót. Mi meg továbbra is láttunk egy tárgyat a szemünk sarkából ugye (ami már a csont volt), így nem ugrottunk azonnal, hogy kivegyük a szájából.
Ennyire okos a kis Whippettye:)

2010. szeptember 10., péntek

‎Ma megmentettem egy embert...

...és ő az Én életemet.
A pillantásunk találkozott, amikor az én folyosómon sétált és benézett a kennelekbe. Azonnal éreztem, hogy gondterhelt, szomorú és hogy segítenem kell neki.
Elkezdtem csóválni a farkam, de nem túl gyorsan, nehogy megijesszem.
Amikor megállt nálam, úgy álltam, hogy ne lássa hátul a kis balesetet, ami aznap történt velem. Nem akartam, hogy tudja, hogy ma még nem sétáltattak. A gondozóknak itt rengeteg dolguk van és nem akartam, hogy rosszat gondoljon róluk.
Amikor elolvasta az ajtón a leírásomat és a múltamat, reméltem, hogy az nem szomorítja el őt nagyon. Én már csak előre tudok nézni és szeretnék valakit szeretni és valakinek sokat jelenteni.
Leguggolt hozzám és gyengéden cuppogott. Én hozzányomtam a vállamat és a fejemet a rácsokhoz, hogy megnyugtassam. Az ujjai elkezdték simogatni a nyakamat, sürgősen társaságra volt szüksége.
Egy könnycsepp gördült végig az arcán és én felemeltem a mancsomat, hogy biztosítsam arról, hogy minden rendbe fog jönni.
Röviddel ezután kinyílt a kennel ajtaja és olyan ragyogó mosoly töltötte be az arcát, hogy én rögtön a karjai közé ugrottam.
Megígértem neki, hogy nálam biztonságban lesz.
Megígértem neki, hogy mindig kísérni fogom.
Megígértem neki, hogy mindent meg fogok tenni, hogy a mosoly az arcáról és a szeme csillogása soha ne tűnjön el.
Óriási szerencsém volt, hogy pont az én folyosómon sétált.
És hányan vannak még odakint, akik ezeken a folyosókon még nem jártak.
Mennyien vannak, akiket még meg kell menteni.

Bár Csikó nem menhelyi kutyus, de szeretnék örökbefogadni menhelyi kutyust is. Őt például minden további nélkül befogadnám ♥ :



ő Kitti, egy gyönyörű angol agár kutyus...nagyon bújós, nyugis, kezdő kutyásoknak is ajánlott kis szépség! Kb 1 éves. Azért teszem ki ide, mert hátha esetleg valamelyik ismerősöm beleszeret és hazaviszi. Ha így történne szóljon! Bármilyen segítséget megadok. A linken látható az adatlapja, a Szent Ferenc Állatotthon Alapítványnál vár a jövendőbeli gazdijára, akit megmenthet.

Ez egy kezdeményezés része, mely így működik:
Kiválasztasz egy menhelyes kutyát és elkezdesz érte kampányolni, annyit és úgy, ahogy időd engedi, ha sikerült elpasszolni a kutyut, akkor választasz egy következőt és azzal kampányolsz az általad választott fórumokon. Mindig egyszerre csak egy kutyát hirdetsz és figyelemmel követed a sorsát. Úgymond te leszel a "mentora". Kapcsolatnak az adott menhely elérhetőségét add meg, de térj ki a hirdetésben arra, hogy kéred, hogy neked is jelezzenek örökbefogadás esetén, hogy leállhass a hirdetéssel! Ha többen egymástól függetlenül és egymást nem is ismerve ugyanazt a kutyit választjátok, akkor annak az állatnak nagyobb esélyei vannak. Mindenkinek sok sikert! Egy darab állattal kampányolni nem is megterhelő, se nekünk, se ismerőseinknek, akik olvassák az üzifalunkat, blogunkat.

2010. szeptember 9., csütörtök

Beteg Csikó

Csikókám beteg lett :(
Felső légúti gyulladása van. Hörgött, szörcsögött, arra ébredtem az éjszaka közepén, hogy fulladozik. Ömlött a taknya, kész kis tócsák keletkeztek, amikor aludt. Hétfőn Nagywhipnél mikor vitte volna le (életében kb 3x...) az ajtó előtt megállt a folyosón és odapisilt. Mindezt úgy, hogy délben alig bírtuk kirángatni az ágyból... Utána álomba zuhant és délután 5-ig megintcsak nem bírtam kirobbantani a kuckójából.
Kedden elmentünk a dokihoz, kapott két szurit, annyira visított szegényke, hogy majdnem én is elsírtam magam. Eleddig még sose meg sem nyikkant a szurinál, pedig kapott már 3-at is. A doki se értette, hogy mi lehet a gond, mert TÉNYLEG embertelenül visongott.
Kapott antibiotikum szurit, meg gyulladáscsökkentő szurit és szigorú futásmegvonásban lett részesítve. Nem játszhat a többi kutyussal, nem futkorászhat, kamillateát kell innia (eddig sikerült vagy 1 decit leerőltetnem a torkán...nocomment), és napi kétszer antibiotikumot bevennie (250mg-os Noroclav tabit).
Szombat délelőtt kell kontrollra vinnem, remélem engedélyezi a dokkancs a futkorászást, mert nem bírok már vele. Most is itt fetreng a hátam mögött, mindjárt éjfél, és ő kóláspalackot rág hangosan. Már egy plüssbabát kibelezett, alig bírtam elszedni tőle a tömést, hogy ne akarja azt is rágcsálni és lenyelni, ami a szájára és nyelvére tapad. Minden csendes játékát elé tettem, de nem. A kóláspalack kell, ha elveszem sír.
Már így is kivan idegileg, hogy nem engedjük kutyákkal játszani. Leviszem, meglát egy kutyát és leparkol, sír és huzatja magát. Szerintem nekem jobban fáj, hogy nem mehet, mint neki:)
Alig várom, hogy szombat legyen és végre elengedve sétáltathassam megint.
Amúgy a szörcsögés és hörgés abbamaradt és az életkedve is visszatért :)

2010. szeptember 7., kedd

VB hétvége

Agár-világbajnokság volt Rábapatonán szeptember 4-5-én és bizony a whippet kanoknál magyar győzelem született, Dévaj Viktor lett a világbajnok, nagy gratula neki! Whippet szukáknál meg Dévaj Tara lett a 3. Neki is gratulálok!
Itt egy videó arról, ahogy egy barzoj (orosz agár) semmibe veszi a korlátokat:) :


Annyira vihogok a csávón, aki jézusmáriázik:))))
Egy beharangozó videó az ATV-ről, két whippet kamerábabámulásával és a műsorvezető csajszi fejvágásaival, szintén röhögőgörcs:
Mi ezen a hétvégén a Mátyásföldi Reptéren sárkányoztunk és whippetet rohangáltattunk, íme néhány kép:

kicsit izgult a kocsiban, gyorsan a fejemre is mászott

Csikó úr itt már rohangálás után, pulcsiban

távoli Csikó portré

lobogó fülü Csikó

Cate-Kite! (Goyci után szabadon...)

Nagywhip már profi kite-os, másra is képes figyelni közben

Fagyizás előtt

Fagyizás után

Csikó ismét meg lett dícsérve, Nagywhip barátja által, aki most látta először és nem akarta elhinni, hogy csak fél éves, mert ennyire szófogadó és okos kutyát még nem látott: leült, visszajött, nem rágta a sárkányokat, első szóra engedelmeskedett, mindezt jutifalat nélkül is produkálta. És nem először dícsérik, hogy milyen jólnevelt a korához képest...Olyan büszke vagyok rá, hogy ilyen kis okos!
A képeket Nagywhip csinálta a bénus Canon kompaktommal.